4 meghökkentő tény a XX. századi közlekedésről!

4 meghökkentő tény a XX. századi közlekedésről!

Eljátszadoztál már a gondolattal, hogy milyen lehetett a közlekedés a XX. elején Magyarországon? Gondoltad volna, hogy volt idő, amikor a kerékpárosokat szidták “gyorshajtásuk” miatt? Íme egy ki nosztalgia az 1900-as évek elejéről!

Volt idő, amikor a kerékpározást bizony iskolában tanították!

Az 1800-as évek végén megjelenő bicajok használata -bár ez manapság furcsán hangzik- nehézséget okozott. Éppen ezért a nagyobb kerékpárgyártó vállalatok az üzletek mellett iskolát is nyitottak, ahol némi plusz pénz ellenében megtanították a bringák megfelelő használatát. Budapesten 1900-ban már több mint 10 kerékpáriskolát jegyeztek, elsősorban férfiaknak, hiszen ebben az időben a bicajozást a nők részére egyenesen szemérmetlennek tartották, így számukra csak egyetlen iskola kínált zárt körű tanulási lehetőséget. A nőknek egyébként külön bringákat is gyártottak, amelyeket úgy alakítottak ki, hogy a kerék és a lánc nem csíphette be a hosszú szoknyákat. Szintén meglepő, hogy a XX. század elején sokak elleneztek a kerékpározás ellen, hiszen ezzel az eszközzel “bődületes tempóban” lehetett haladni, az akkori meglátások szerint. Volt olyan falu, ahol kergették, néha meg is verték a bicajosokat.

Motorverseny 35 km/h sebességgel!

Az első motorversenyt hazánkban 1906-ban rendezték Budapest – Dunakeszi – Vác – Mácsa – Aszód – Gödöllő – Budapest vonalon. A szabályok 35 km/óra átlagsebességet írtak elő a 16 versenyző számára. Ugye milyen természetellenes sebesség?

Az első magyar gépkocsi 1,5 lóerős volt!

1,5 lóerő és 20 km/h sebesség. Ezt tudta Magyarország első gépkocsija, amit Hatschek Béla optikus műszerész vásárolt. Állítólag sokat bosszankodott miatta, mert hozzáértő szakemberek és alkatrészek híján nehezen tudta javíttatni a járgányt. Az elsőségről nem sokkal maradt le a pezsgőgyáros Törley József, aki még ugyanebben az évben személygépkocsit és áruszállításra alkalmas tehergépkocsit vásárolt.

Az első szabályok

Rudnay Béla, Budapest főkapitánya 17 pontos rendeletet adott ki, amely kimondta, hogy Budapest területén 1901 júniusától csak vizsgázott gépkocsi és sofőr közlekedhet. A rendelet előírta a járművek évenkénti kötelező műszaki vizsgáját. A rendelet szerint autók mindenütt közlekedhetnek, ahol fogatokkal közlekednek, ám sebességük nem haladhatja meg a lovas kocsik sebességét. A személykocsik a villamosvágányok mellett legfeljebb a villamos sebességével , szélesebb utcákon pedig maximum 15 km/óra sebességgel haladhattak. Az első vezetői vizsgát 1901 júniusában a Velodrom garázs előtt tartották, és a vizsgázók 16 lóerő alatti vagy feletti teljesítményű járműre kaptak jogosítványt. A kocsikat rendszámtáblával látták el, de a 13-as számot nem adták ki, nehogy szerencsétlenség érje a gazdáját. Az első évben 38 személyautó kapott forgalmit, és 49-en szereztek jogosítványt.

 

(kiemelt kép: Mosonmagyaróvár, Fő utca. 1913. Fortepan/Jurányi Attila)

(via)

Share this post