Az elmúlt időszakban érezhetően több olyan közúti baleset történik Kecskeméten, ahol gyalogosok vagy kerékpárosok húzzák a rövidebbet. A témában Füredi András, iskolánk vezetője adott interjút a Kecskeméti Televízió Stúdiójában.
Figyelmetlenek vagyunk!
– kezdte a helyzet értékelését Füredi András.
Elmondható ez a gépjárművet vezetőkre és a kerékpárosokra is.
Az interjúban többek között szó esett a kijelölt gyalogátkelőhelyeken való szabályos közlekedésről, a kerékpárosok vizsgáztatásáról, a közlekedés közbeni zenehallgatásról és ennek veszélyeiről is, ami sok baleset forrása lehet.
Természetesen nem csak a kerékpárral és gyalogosan haladók felelősségét emelte ki Füredi András, iskolánk vezetője, említésre került a gépjárművezetők egyik „nagy kedvence”: a telefonok nyomkodása vezetés közben.
Szintén szó esett a küszöbön álló forgalmi rend változásról a belváros több utcájában: a Vágó utcán például tilos lesz a bal oldalon parkolás.
„Ez egy kecskeméti szokás volt. A KRESZ szerint egyirányú forgalmi út bal oldalán csak akkor lehet megállni, ha az autó külső széle és a jobb oldal között 5,5 méter távolság marad… tehát eddig is szabálytalanul álltak a bal oldalon a Vágó utcán a járművek!”
-elemezte a helyzetet iskolánk vezetője.
Olvastad már korábbi cikkünket a zebrák szigorúbb ellenőrzéséről?
Bekeményít a rendőrség: térfigyelő kamerák segítségével ellenőrzik, hogy a gépjárművezetők betartják-e elsőbbségadási kötelezettségüket a kijelölt gyalogátkelőhelyen haladó gyalogosokkal szemben. Az új ellenőrzési rendszer bevezetése a balesetek számának ugrásszerű növekedése miatt indokolt.
Kecskeméten egyre gyakoribb jelenség, hogy a kijelölt gyalogos-átkelőhelyeken közlekedők, és a ?zebrákat? megközelítő gépjárművezetők nem szabályosan hajtják végre az átkelést. A Kecskeméti Rendőrkapitányság munkatársai a balesetek visszaszorítása érdekében ? a városban kiépített térfigyelő rendszernek köszönhetően ? egy sajátos akciót indítottak. Pénteken 10 órától 14 óráig a Petőfi Sándor utca egyik átkelőhelyét ellenőrizték a térfigyelő kamerák segítségével ? adta hírül a BAON a police.hu oldalra hivatkozva.
A szabálytalankodókat az utca folytatásában rendőri egységek várták. Az akcióban négy szabályszegő sofőrrel szemben ? összesen 60.000 forint összegű ? helyszínbírságot szabtak ki a járőrök. Ezen felül egy gépjárművezető egy ? az átkelést már megkezdő ? babakocsit toló párnak nem adott elsőbbséget, amiért a szabálysértési hatóság a 30.000 forintos bírságon felül, még 4 hónapra a járművezetéstől is eltiltotta.
Egy ingyenesen letölthető okostelefonos kárbejelentő alkalmazás válthatja fel a megszokott papír alapú, kék-sárga kárbejelentőt. Az applikáció a MABISZ fejlesztése, így a biztosítók is elfogadják. Akkor is használható baleseti kárbejelentésre, ha csak az egyik fél rendelkezik okostelefonnal.
Mire jó az e-kárbejelentő applikáció?
Az e-kárbejelentő app pontosan azt tudja, amire elődjét, a hivatalos kék-sárga baleseti bejelentőt használtuk, és teljesen egyenértékű is vele. Az alkalmazásnak köszönhetően esetleges balesetnél már nem szükséges a papír kitöltése. Az applikációban rögzíthető a baleset minden körülménye a résztvevők adataival együtt. Hiánytalan kitöltés után a bejelentő egy gombnyomással küldhető el a biztosítónak. Az e-kárbejelentő használata hivatalos, mindegyik biztosító elfogadja és a bejelentés után megkezdi a kárügyintézést.
Kárbejelentés az e-kárbejelentő alkalmazás segítségével
A kárbejelentés az app segítségével egy telefon vagy két telefon használatával is megtehető. Ha egy telefont használunk, akkor a balesetben érintett felek egymás után viszik fel adataikat a készüléken. A kétkészülékes módhasználatához mindkét készülékre le kell tölteni az alkalmazást. Az egyik telefonon elkezdjük a kárbejelentés. A kétkészülékes mód kiválasztásával egy PIN kódot kapunk, melyet be kell írni a másik, csatlakozó készüléken. A két járművezető így egymástól függetlenül tölti ki ugyanazt az e-kárbejelentőt.
A továbbiakban ugyanazokat az adatokat kell rögzítenünk, melyeket a hagyományos, papír alapú kárbejelentésnél kellett. Az e-kárbejelentő alkalmazás azonban azt is lehetővé teszi, hogy dokumentumokat csatoljunk a bejelentéshez: fotókat, vagy akár videót és hangfelvételt is készíthetünk a sérült járművekről és a baleset körülményeiről.
Mikor nem használható az e-kárbejelentő mobilalkalmazás?
Az e-kárbejelentő mobilalkalmazás jelenleg csak magyarországi közlekedési baleset esetén használható, ha mindkét autó rendelkezik magyarországi biztosítónál kötött, érvényes biztosítással. Ha a balesetet
külföldi rendszámú autó okozta magyarnak, vagy
magyar okozta magyarnak, de a károkozónak nincs érvényes KGFB-je (kötelező gépjármű felelősségbiztosítás), akkor a MABISZ lesz az illetékes kárrendező, ott kell bejelenteni.
Ha valaki vétlenül, külföldön szenved balesetet, melyben külföldi rendszámú gépjármű a károkozó, akkor a külföldi ország joggyakorlata szerint is kérheti a kárrendezést.
Eljátszadoztál már a gondolattal, hogy milyen lehetett a közlekedés a XX. elején Magyarországon? Gondoltad volna, hogy volt idő, amikor a kerékpárosokat szidták „gyorshajtásuk” miatt? Íme egy ki nosztalgia az 1900-as évek elejéről!
Volt idő, amikor a kerékpározást bizony iskolában tanították!
Az 1800-as évek végén megjelenő bicajok használata -bár ez manapság furcsán hangzik- nehézséget okozott. Éppen ezért a nagyobb kerékpárgyártó vállalatok az üzletek mellett iskolát is nyitottak, ahol némi plusz pénz ellenében megtanították a bringák megfelelő használatát. Budapesten 1900-ban már több mint 10 kerékpáriskolát jegyeztek, elsősorban férfiaknak, hiszen ebben az időben a bicajozást a nők részére egyenesen szemérmetlennek tartották, így számukra csak egyetlen iskola kínált zárt körű tanulási lehetőséget. A nőknek egyébként külön bringákat is gyártottak, amelyeket úgy alakítottak ki, hogy a kerék és a lánc nem csíphette be a hosszú szoknyákat. Szintén meglepő, hogy a XX. század elején sokak elleneztek a kerékpározás ellen, hiszen ezzel az eszközzel „bődületes tempóban” lehetett haladni, az akkori meglátások szerint. Volt olyan falu, ahol kergették, néha meg is verték a bicajosokat.
Motorverseny 35 km/h sebességgel!
Az első motorversenyt hazánkban 1906-ban rendezték Budapest ? Dunakeszi ? Vác ? Mácsa ? Aszód ? Gödöllő ? Budapest vonalon. A szabályok 35 km/óra átlagsebességet írtak elő a 16 versenyző számára. Ugye milyen természetellenes sebesség?
Az első magyar gépkocsi 1,5 lóerős volt!
1,5 lóerő és 20 km/h sebesség. Ezt tudta Magyarország első gépkocsija, amit Hatschek Béla optikus műszerész vásárolt. Állítólag sokat bosszankodott miatta, mert hozzáértő szakemberek és alkatrészek híján nehezen tudta javíttatni a járgányt. Az elsőségről nem sokkal maradt le a pezsgőgyáros Törley József, aki még ugyanebben az évben személygépkocsit és áruszállításra alkalmas tehergépkocsit vásárolt.
Az első szabályok
Rudnay Béla, Budapest főkapitánya 17 pontos rendeletet adott ki, amely kimondta, hogy Budapest területén 1901 júniusától csak vizsgázott gépkocsi és sofőr közlekedhet. A rendelet előírta a járművek évenkénti kötelező műszaki vizsgáját. A rendelet szerint autók mindenütt közlekedhetnek, ahol fogatokkal közlekednek, ám sebességük nem haladhatja meg a lovas kocsik sebességét. A személykocsik a villamosvágányok mellett legfeljebb a villamos sebességével , szélesebb utcákon pedig maximum 15 km/óra sebességgel haladhattak. Az első vezetői vizsgát 1901 júniusában a Velodrom garázs előtt tartották, és a vizsgázók 16 lóerő alatti vagy feletti teljesítményű járműre kaptak jogosítványt. A kocsikat rendszámtáblával látták el, de a 13-as számot nem adták ki, nehogy szerencsétlenség érje a gazdáját. Az első évben 38 személyautó kapott forgalmit, és 49-en szereztek jogosítványt.
(kiemelt kép: Mosonmagyaróvár, Fő utca. 1913. Fortepan/Jurányi Attila)
Igen komoly eszmecsere indult a legnagyobb közösségi oldal egyik kecskeméti csoportjában az Arborétumnál kihelyezett jelzőtáblák kapcsán. A gyalogosok úgy vélik elsőbbségük van az autósokkal szemben, a gépjárművezetők azonban ezt vitatják. A nagy kérdés: kinek van elsőbbsége?
A hiros.hu szerkesztősége Füredi Andrást, iskolánk vezetőjét kereste fel a témában.
Kell-e tehát elsőbbséget adnia a gyalogosoknak a III. Béla körútról a Nyíri útra kanyarodó autósnak? Igen, de nem azért, mert a kiegészítő táblák gyalogátkelőhelyet jelölnek. A táblák kihelyezése azért volt szükséges, mert az autósok megszokták az átkelő gyalogosok sebességét. Ha ennél gyorsabban halad át valaki, az könnyen balesetet eredményezhet.
Bár az autóbuszok újra használatba vették az aluljárót, a személygépjárművek továbbra sem haladhatnak át – figyelmeztette a lakosságot a hiros.hu. A rendőrség 30 ezer Forintos közigazgatási bírságot szab ki a tiltást figyelmen kívül hagyó sofőröknek.
„Minden oldalról tábla tiltja az autósoknak, hogy áthaladjanak a Szolnoki úti aluljárón. Az autóbuszok már használhatják, a személygépjárműveknek és a motorosoknak továbbra is kerülniük kell. Aki a tiltást figyelmen kívül hagyja, 30 ezer forintos közigazgatási büntetést kaphat!”
?közölte Hürkecz Zoltán a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője. A rendőrség folyamatosan és változó időpontokban ellenőrzi az autósokat. Egyelőre csak a buszok használhatják újra az útszakaszt, a többi járműnek március közepéig kell várnia az áthaladással.
