Bekeményít a rendőrség: térfigyelő kamerák segítségével ellenőrzik, hogy a gépjárművezetők betartják-e elsőbbségadási kötelezettségüket a kijelölt gyalogátkelőhelyen haladó gyalogosokkal szemben. Az új ellenőrzési rendszer bevezetése a balesetek számának ugrásszerű növekedése miatt indokolt.
Kecskeméten egyre gyakoribb jelenség, hogy a kijelölt gyalogos-átkelőhelyeken közlekedők, és a ?zebrákat? megközelítő gépjárművezetők nem szabályosan hajtják végre az átkelést. A Kecskeméti Rendőrkapitányság munkatársai a balesetek visszaszorítása érdekében ? a városban kiépített térfigyelő rendszernek köszönhetően ? egy sajátos akciót indítottak. Pénteken 10 órától 14 óráig a Petőfi Sándor utca egyik átkelőhelyét ellenőrizték a térfigyelő kamerák segítségével ? adta hírül a BAON a police.hu oldalra hivatkozva.
A szabálytalankodókat az utca folytatásában rendőri egységek várták. Az akcióban négy szabályszegő sofőrrel szemben ? összesen 60.000 forint összegű ? helyszínbírságot szabtak ki a járőrök. Ezen felül egy gépjárművezető egy ? az átkelést már megkezdő ? babakocsit toló párnak nem adott elsőbbséget, amiért a szabálysértési hatóság a 30.000 forintos bírságon felül, még 4 hónapra a járművezetéstől is eltiltotta.
Eljátszadoztál már a gondolattal, hogy milyen lehetett a közlekedés a XX. elején Magyarországon? Gondoltad volna, hogy volt idő, amikor a kerékpárosokat szidták „gyorshajtásuk” miatt? Íme egy ki nosztalgia az 1900-as évek elejéről!
Volt idő, amikor a kerékpározást bizony iskolában tanították!
Az 1800-as évek végén megjelenő bicajok használata -bár ez manapság furcsán hangzik- nehézséget okozott. Éppen ezért a nagyobb kerékpárgyártó vállalatok az üzletek mellett iskolát is nyitottak, ahol némi plusz pénz ellenében megtanították a bringák megfelelő használatát. Budapesten 1900-ban már több mint 10 kerékpáriskolát jegyeztek, elsősorban férfiaknak, hiszen ebben az időben a bicajozást a nők részére egyenesen szemérmetlennek tartották, így számukra csak egyetlen iskola kínált zárt körű tanulási lehetőséget. A nőknek egyébként külön bringákat is gyártottak, amelyeket úgy alakítottak ki, hogy a kerék és a lánc nem csíphette be a hosszú szoknyákat. Szintén meglepő, hogy a XX. század elején sokak elleneztek a kerékpározás ellen, hiszen ezzel az eszközzel „bődületes tempóban” lehetett haladni, az akkori meglátások szerint. Volt olyan falu, ahol kergették, néha meg is verték a bicajosokat.
Motorverseny 35 km/h sebességgel!
Az első motorversenyt hazánkban 1906-ban rendezték Budapest ? Dunakeszi ? Vác ? Mácsa ? Aszód ? Gödöllő ? Budapest vonalon. A szabályok 35 km/óra átlagsebességet írtak elő a 16 versenyző számára. Ugye milyen természetellenes sebesség?
Az első magyar gépkocsi 1,5 lóerős volt!
1,5 lóerő és 20 km/h sebesség. Ezt tudta Magyarország első gépkocsija, amit Hatschek Béla optikus műszerész vásárolt. Állítólag sokat bosszankodott miatta, mert hozzáértő szakemberek és alkatrészek híján nehezen tudta javíttatni a járgányt. Az elsőségről nem sokkal maradt le a pezsgőgyáros Törley József, aki még ugyanebben az évben személygépkocsit és áruszállításra alkalmas tehergépkocsit vásárolt.
Az első szabályok
Rudnay Béla, Budapest főkapitánya 17 pontos rendeletet adott ki, amely kimondta, hogy Budapest területén 1901 júniusától csak vizsgázott gépkocsi és sofőr közlekedhet. A rendelet előírta a járművek évenkénti kötelező műszaki vizsgáját. A rendelet szerint autók mindenütt közlekedhetnek, ahol fogatokkal közlekednek, ám sebességük nem haladhatja meg a lovas kocsik sebességét. A személykocsik a villamosvágányok mellett legfeljebb a villamos sebességével , szélesebb utcákon pedig maximum 15 km/óra sebességgel haladhattak. Az első vezetői vizsgát 1901 júniusában a Velodrom garázs előtt tartották, és a vizsgázók 16 lóerő alatti vagy feletti teljesítményű járműre kaptak jogosítványt. A kocsikat rendszámtáblával látták el, de a 13-as számot nem adták ki, nehogy szerencsétlenség érje a gazdáját. Az első évben 38 személyautó kapott forgalmit, és 49-en szereztek jogosítványt.
(kiemelt kép: Mosonmagyaróvár, Fő utca. 1913. Fortepan/Jurányi Attila)
Bár az autóbuszok újra használatba vették az aluljárót, a személygépjárművek továbbra sem haladhatnak át – figyelmeztette a lakosságot a hiros.hu. A rendőrség 30 ezer Forintos közigazgatási bírságot szab ki a tiltást figyelmen kívül hagyó sofőröknek.
„Minden oldalról tábla tiltja az autósoknak, hogy áthaladjanak a Szolnoki úti aluljárón. Az autóbuszok már használhatják, a személygépjárműveknek és a motorosoknak továbbra is kerülniük kell. Aki a tiltást figyelmen kívül hagyja, 30 ezer forintos közigazgatási büntetést kaphat!”
?közölte Hürkecz Zoltán a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője. A rendőrség folyamatosan és változó időpontokban ellenőrzi az autósokat. Egyelőre csak a buszok használhatják újra az útszakaszt, a többi járműnek március közepéig kell várnia az áthaladással.
Pénteken délelőtt átadták a a 445-ös számú északi elkerülő út 5-ös főút és az M5-ös autópálya közötti szakaszát. A 3,3 kilométer hosszú, 5,75 milliárd forintból megépült útszakasz ünnepélyes átadóján Kecskemét Megyei Jogú Város polgármesterén kívül tiszteletét tette dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, valamint Kecskemét két országgyűlési képviselője, dr. Zombor Gábor és dr. Salacz László is.
Az északi elkerülő most elkészült szakaszával kialakult a teljes körgyűrű, amellyel a kecskemétiek hetente 2500 áthaladó teherautó lég- és zajszennyezésétől mentesülnek.
?A kormány kiemelten kezeli a közlekedési infrastruktúra fejlesztését. A közutak építésének, korszerűsítésének minden esetben a gazdasági növekedést, a versenyképesség fokozását, és alapvetően a munkahelyteremtést kell támogatnia. A kormány fejlesztési terveinek alapvető stratégiai célja a minőségi közúthálózat hiányzó elemeinek pótlása. Arra vállalkoztunk, hogy négysávos összeköttetésekkel kapcsoljuk be a gyorsforgalmi hálózatba a ma még csak kétsávos főutakon elérhető megyei jogú városokat. Azon dolgozunk, hogy az autópályákat és az autóutakat lehetőség szerint minél nagyobb számban, és minél előbb elvezessük az országhatárokig. A kormány fejlesztési terveinek alapvető stratégiai célja a minőségi közúthálózat hiányzó elemeinek pótlása.?
-hangsúlyozta köszöntőjében Palkovics László innovációs és technológiai miniszter.
Az elkerülő az 52-es számú főút és a 441-es főút között egy lényegesen gyorsabb útvonalat biztosít.
Már-már közhelyesnek tűnő, azonban mindenképpen hasznos tényekre világított rá Varga Balázs rendőr alezredes az automotor.hu oldalnak adott interjújában a téli közlekedés kapcsán. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a hideg időben való vezetésről.
A tanulságot már az elején fontos levonnunk: a téli vezetés egyik legnagyobb ellensége a türelmetlenség. Türelmetlenség az autóinkkal és a közlekedésben résztvevőkkel szemben. Lássuk a leggyakoribb hibákat, amiket a gépjárművezetők elkövetnek a hideg idő beköszöntével.
Minek nekem téligumi?
A legfelelőtlenebb kérdés, amit az ember saját magának feltehet. Szakértők egyöntetű véleménye szerint, ha a levegő hőmérséklete tartósan 7°C alá csökken elengedhetetlen a téli gumiabroncsok használata. A kifejezetten hideg évszakra tervezett abroncs lényegesen jobb tapadást biztosít, és nagyobb biztonsággal autózhatnak az emberek. A miheztartás végett: havas útfelületen 35 km/h sebességről 5 km/h sebességre fékezve a téli gumiabroncsokkal a féktávolság nagyságrendileg 15 méter, míg nyárigumival több, mint 42 méter. Ehhez kár is bármit hozzáfűzni.
Szintén okos dolog a hólánc bekészítése az autóba, sőt alkalmanként kötelező is lehet. A hóláncot a hajtott tengelyen lévő kerekekre kell felhelyezni. Emellett, ha valaki hosszú útra indul, nem árt takarót, téli ruházatot, lapátot, vontatókötelet, valamint némi élelmiszert és folyadékot magával vinnie.
Majd menet közben leolvad a jég és a hó!
Nem, nem, nem és negyedszer is nem! A téli időszakban a reggeli indulásnál mindenki adjon magának pár percet arra, hogy az autóját a közlekedésre alkalmas állapotba hozza! Lefagyott szélvédővel, vagy több centi magas hótakaróval elindulni rendkívül balesetveszélyes. Mindenképp érdemes bekészíteni az autóba jégoldót, jégkaparót, esetleg egy kisebb seprűt, hiszen ezekkel pikk-pakk megtisztíthatjuk az autónkat. Mindemellett a járművek szempontjából sem egészséges az azonnali indulás, érdemes 1-2 percet várni. hogy mindenhova elérjen az olaj, mielőtt mozgásba lendül az autó.
Ne vezess megszokásból!
Hidd el, mindenki elhiszi, hogy az utak királya vagy, és egyes útvonalakon már csukott szemmel is végig mennél, azonban ezt télen ne alkalmazd! Ilyenkor gyakorta nem várt akadályok, jelenségek csöppenhetnek az utadba, ami némi figyelmetlenséggel könnyen bajhoz vezethet! Válaszd meg helyesen a sebességet, a követési távolságot, és fogd meg két kézzel azt az átkozott kormánykereket, ez nem egy ?Halálos iramban? film.
A ködlámpa még mindig nem indokolt!
Sem a ködlámpa, sem a ködzáró fény nem válik indokolttá téli időszakban. Ezek használata zavaró lehet más sofőrök számára, megint csak egy baleseti forrás. Ezzel kapcsolatban a KRESZ valóban nem fogalmaz teljesen pontosan: a közúti közlekedés nagykönyve csupán annyit ír, hogy ködfényszórót és hátsó helyzetjelző ködlámpát abban az esetben szabad használni, ha a látási viszonyok ezt indokolják. Viszont a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium vonatkozó rendelete alapján az első ködfényszóró lámpa arra szolgál, hogy köd, hóesés, felhőszakadás vagy porfelhők esetén javítsa az úttest megvilágítását, míg a hátsó ködlámpa célja, hogy sűrű köd esetén észlelhetőbben jelezze hátrafelé a jármű jelenlétét. Normál látási viszonyok között, lakott területen belül, továbbá lassan haladó forgalomban, illetve álló helyzetben tilos a ködlámpák használata.
